Helen Doron Angol

A Science Daily tudósítása szerint – Sokan tanulnak idegen nyelveket kiskorukban, de bizonyos esetekben ez a nyelvvel való találkozás túl rövid és azután nincs alkalmunk gyakorolni az adott nyelvet. Esetenként úgy érzékelhetjük, hogy az ilyetén módon elhanyagolt nyelvtudás eltűnik a memóriánkból.

Valóban „használjuk vagy elfelejtjük” lenne a helyzet? Bár úgy tűnhet, hogy semmilyen emlékünk nincs az adott nyelvről, a legújabb kutatások igazolják, hogy az ún. „elfelejtett” nyelvtudás mélyebben vésődik be agyunkba, mint azt elsőre gondolnánk.

Jeffrey Bowers, Sven L. Mattys és Suzanne Gage a University of Bristol pszichológusai kutatásukhoz olyan önkénteseket kerestek, akiknek angol volt az anyanyelve, de gyermekkorukban rövid ideig hindi vagy zulu nyelvet tanultak. Azért erre a két nyelvre fókuszáltak a kutatók, mert ezek a nyelvek olyan fonémakat tartalmaznak (fonéma = a nyelv a legkisebb egysége), amelyeket az angol anyanyelvűek nagyon nehezen ismernek fel.

A kutatók megkérték a jelentkezőket, hogy töltsenek ki egy nyelvi tesztet, annak ellenőrzéséhez, mennyire emlékeznek az „elhanyagolt” nyelv szókincsre. Ezután, megkérték a résztvevőket, hogy hindi vagy zulu nyelvben található fonéma párokat próbáljanak felismerni.

Kiderült, hogy bár a szókincs tesztelése közben úgy nézett ki, hogy semmilyen emlékük nincs az adott idegen-nyelv szavairól, a résztvevők meglepően gyorsan újra tudták tanulni az idegen fonémákat és helyesen azonosították őket az ún. „elfelejtett” idegen nyelven!

Hasonló módon rögtön a tudatalattiba szivárog az idegen nyelv a Helen Doron módszerrel. A Helen Doron gyerekangol nyelviskola-hálózat baba-mama angol és gyerekangol tanfolyamai az anyanyelvi angolon kívül a baba és a mama közti kötődést is erősítik!

Alaptalanok tehát azok a félelmek, hogy a kisgyermekkori nyelvtanulás káros vagy túl korai volna. Ebben az életkorban a gyerekeknek ez egyáltalán nem megterhelő, ráadásul úgy szívják magukba a tudást, mint a szivacs. Ha elszalasztjuk azonban ezt az időszakot, nincs esély az anyanyelvi angoltudás megszerzésére.

Ezek a kutatási eredmények, melyek a Pszichológiai Szövetség, Psychological Science című folyóiratának legutóbbi számában jelentek meg, bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a kisgyermekek nyelvtanulásának nagy hatása lehet a beszédfejlődésre, még akkor is, ha később nem találkoznak azzal a nyelvvel! A cikk írói arra következtetésre jutottak, hogy „Még akkor is, ha a nyelvet „elfeledettnek” érezzük, miután sok évig nem használtuk, a korai nyelvtanulás nyomai fellelhetőek az agyban, melyek a nyelv könnyebb újratanulása során manifesztálódnak.„

A kétnyelvűség növeli az agykapacitást

Az alábbi cikk 2004 októberében került publikálásra a Nature magazinban, amely egy hetente megjelenő nemzetközi tudományos folyóirat.

„A kétnyelvű emberek nem csak kommunikációs készségeik terén tesznek szert előnyre egynyelvű társaikhoz képest. A legújabb kutatási eredmények szerint…

a kétnyelvűek agya fokozottabb mértékben fejlődik, így számos készség és képesség terén juthatnak előnyhöz.”

Andrea Mechelli, a londoni Wellcome Department of Imaging Neuroscience kutatója és neves kollégái, többek közt a római Fondazione Santa Lucia szakértői, megvizsgálták a kétnyelvű emberek agyi sűrűségét (agyi kapcsolatainak sűrűségét).

Először 25 fő egy nyelvet beszélő embert, majd 25 olyan kétnyelvű embert vizsgáltak meg, akik a második európai nyelvet 5 éves koruk előtt sajátították el. A kétnyelvűek úgy beszélik az angol nyelvet, akár az elsődleges nyelvet (vagyis anyanyelvüket).

A kétnyelvű agy jobb

Az agyunk kétféle szövettel rendelkezik, a szürke és a fehér állománnyal. A szürke állomány tartalmazza az agyban található idegsejtek nagy részét. A kutatások rámutattak a szürke állomány sűrűsége és a nyelv, memória és figyelem közti összefüggésekre.

Az agyi képeken látható, hogy a kétnyelvűeknek sűrűbb a szürke állománya, mint egynyelvű társaiknak!

A különbség az agyszövet sűrűségében különösen az agy bal oldalán szembetűnő – mint tudjuk, ez az agyfélteke felelős a nyelvi kontrollért és a kommunikációs készségekért. A jobb agyféltekén is hasonló tendencia volt megfigyelhető.

A kutatások szerint, bár a nyelvtudás közvetetten befolyásolja az agyi funkciókat, a kétnyelvűek agyában strukturális különbségek is megfigyelhetőek. Ez a hatás leginkább azoknál volt észlelhető, akik az 5. életévük előtt sajátították el második nyelvüket.

Egy másik kutatásban 22 olasz anyanyelvűt vizsgáltak meg, akik az angolt mint második nyelvet 2 és 34 éves koruk között tanulták meg.

Azok, akik az angol nyelvet egész fiatalon sajátították el, nagyobb profizmussal bírtak az olvasás, írás, beszéd és értés területén.

Amint az első teszten is kiderült, a bal agyfélteke szürke állomány sűrűségének növekedése azokhoz az évekhez kötődik, amikor kétnyelvűvé vált az egyén. A szürke állomány azoknál volt a legsűrűbb, akik a lehető legfiatalabban sajátították el a második nyelvet.”

Úgy tűnik, a második nyelv elsajátítása könnyebb gyermekkorban!

„Kutatásaink arra engednek következtetni, hogy az emberi agy struktúráját a második nyelv elsajátítása változtatta meg.” - írták a kutatók a Nature folyóirat októberi számában.

Elrejt

A kisgyermek agya - a felnőtt agyhoz képest - egy rendkívül dinamikusan fejlődő szerkezet. Egy kétéves gyermek agyában kétszer annyi szinapszis (idegsejt közti összeköttetés) található, mint egy felnőttében. Azonban a szinapszisok puszta megléte nem elegendő; ha a fiatal agy nem használja az egyes idegek és idegpályák között újonnan kialakult kapcsolatokat, azok rövid időn belül felbomlanak, megszűnnek.

Minden csecsemő világpolgárnak számít, hiszen bármely nyelvhez tartozó hangzók között képes különbséget tenni. Így aztán az újszülött valóban bármely emberi nyelv elsajátítására képes. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a nyelvelsajátítás e fantasztikus képessége egy ún. időablakhoz (kritikus, szenzitív periódus) van kötve. Az első néhány életév után ugyanis az agy plaszticitása fokozatosan csökkenni kezd, és mire a gyermek eléri a kamaszkor küszöbét, az agy elveszíti azon varázslatos képességét, hogy egy új kognitív (megismerő) rendszert hozzon létre, mint amilyen egy új nyelv.

A kora- és kisgyermekkori nyelvtanulási képesség olyan erőteljes, hogy gyakorlatilag nem számít, a gyermek hány fajta nyelvvel találja szemben magát ebben az időszakban. Annyi nyelvet képesek elsajátítani, amennyit csak rendszeresen (és szisztematikusan) hallanak maguk körül. Egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy ez mégis hogyan lehetséges. Nos, a gyermekek agya egész egyszerűen ebben az időszakban a legalkalmasabb és egyben a legérettebb különféle nyelvek befogadására. Sőt, a gyermeknek egyáltalán semmi hátránya nem származik abból, ha számos nyelvet egymással párhuzamosan tanul meg.

A Helen Doron Early English egy igen egyedülálló módszer, mellyel csecsemőkortól kezdve a kisgyermekkoron át egészen a pubertás korig tanítjuk először a beszélt majd az írott angol nyelvet is. A Helen Doron Early English csoportokba járó gyermekek nyelvtanilag helyes, életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő angol mondatokat hallanak és mondanak a jó hangulatú, játékos angolórák során. Előfordulhat, hogy a gyerekek eleinte nem nagyon, vagy csak nehezen figyelnek oda minden szóra, tevékenységre, de a játékok, hangok, szavak az ismétlések hatására ismerőssé válnak, és óhatatlanul be is vésődnek.  Így még az eleinte félénk vagy nagyon izgága gyerekek is varázslatosan szépen haladnak a nyelvtanulásban; hiszen a hallás, ismétlés és a barátságos, támogató közeg mind, mind segítségükre van.

Elrejt

Néhány szó az agy működéséről

Az agyműködés legpontosabban három szempont, a lateralitás, a fókusz és a központosítás ("centering") fogalmaival írható le.

Lateralitáson az agy azon képességét értjük, melynek köszönhetően az agy egyik féltekéje képes a másik félteke aktivitásainak koordinálására. Ez legfőképpen a látásért, hallásért és mozgásért felelős középső agyi területekre jellemző, itt ugyanis a két agyfélteke működése szempontjából átfedés tapasztalható. Az agy féltekei koordinációs képessége alapvető fontosságú az olvasás, írás és a kommunikációs készségek szempontjából egyaránt. Nélkülözhetetlen továbbá a teljes testet igénybevevő mozgások zökkenőmentes kivitelezéséhez, illetve ahhoz, hogy az ember képes legyen egyazon időben mozogni és gondolkodni.

A fókuszálás nem más, mint az agy azon képessége, hogy összehangolja az elülső és hátulsó agyi területeinek működését. Ez a megértési, jelentéstulajdonítási képességek szempontjából fontos, továbbá elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember képes legyen a részletek érzékelésére egy komplex összefüggésrendszerben. Azok, akik nem rendelkeznek ezzel az alapvető képességgel gyakran figyelmi, megértésbeli problémákkal küszködnek.

Központosítás alatt pedig a mély, illetve a felszíni agyrégiók (avagy fehér és szürkeállomány) közötti agyi koordinációt értjük. Ez az agyi képesség feltétlenül szükséges a szervezést igénylő feladatok elvégzéséhez, az érzelmek átéléséhez és kifejezéséhez és az ún. személyes tér észleléséhez. Elengedhetetlen továbbá ahhoz, hogy az ember spontán emocionális reakciók helyett képes legyen a racionalitás elveit is figyelembe venni cselekvései során.

Brain Gym és az agyműködés

A fent leírt három agyi dimenzió működésének összekapcsolása lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyedén tanuljunk, és hosszú ideig emlékezzünk is mindarra, amit elsajátítunk. Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetséges a három agyi dimenzió összekapcsolása.

Az agyi folyamatok összehangolására Dr. Paul Dennison egy Brain Gym (szó szerinti fordításban Agy Torna) elnevezésű módszert dolgozott ki tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekkel és felnőttekkel folytatott munkája során. A Brain Gym nem más, mint a tanulás egy újfajta megközelítési módja, mely szerint az agy mozgássorokon keresztül is fejleszthető. A Brain Gym program különféle testi mozgásokkal segíti elő az agy jobb működését az összes (mozgásért és egyéb tevékenységekért felelős) agyterületen.

A program a szintén Dr. Dennison által megalapított edu-kineziológia területéhez kapcsolódik, melynek alapja és célja az agy és a test harmonikus működésének elérése, a két agyfélteke működésének összehangolása. A módszer alkalmas a látás, hallás, koncentrálás, így a tanulási, gyerekkori viselkedési zavarok kiegyensúlyozására.

A Brain Gym program egyszerű, könnyen követhető gyakorlatokra, stressz mentes tanulási környezetre és speciális mozdulatsorokra épül, melyek segítségével a tudás élettani szinten rögzül. A program speciális felépítésénél fogva lehetővé teszi a tanulók számára, hogy egy önállóan alkalmazható rendszer segítségével egyéni tanulási igényeikhez igazodva, önbizalmuk erősödése mellett tökéletesítsék képességeiket.

A Brain Gym segítségével elérhető célok:

• Megerősödött önbizalom
• A motiváció fenntartásának, irányításának képessége
• A stressz észlelésére és elkerülésére alkalmas készségek
• Nagyobb tudatosság a testi és mentális képességek terén
• Csapatépítésre, együttműködésre és egymást ösztönző kreativitásra alkalmas készségek elsajátítása
• A Helen Doron által kidolgozott speciális nyelvtanítási módszer célkitűzései és eredményei nagyban hasonlítanak Dr. Dennison elképzeléseihez. Helen Doron a Helen Doron Early English (nyelvi), majd a Mathjogs és MathRiders (matematikai képességeket fejlesztő tanítási módszer) kidolgozása során egyaránt óriási hangsúlyt fektetett a gyerekek önbizalmának építésére, illetve a pozitív, stresszmentes tanulási környezet megteremtésére.
• Ami a legfontosabb azonban, Helen Doron Dr. Dennison munkásságától indíttatva maga is óriási jelentőséget tulajdonít a tanítás, tanulás során, a látáson és halláson kívül a mozgásnak, tapintásnak és ízlelésnek egyaránt. Akinek már ismerős a Helen Doron Early English módszer, maga is tanúsíthatja, hogy a Helen Doron módszerre kiképzett tanárok a nyelvtanítást igen komplex módon végzik, melynek végső soron a gyermek minden területen való fejlesztése éppúgy célja, mint a nyelvtudás átadása. Ennek oka nem más, mint az a felismerés, hogy a minden érzékszervet igénybe vevő és sok (jól irányított) mozgást magába foglaló tanulás fejleszti az agyi idegpályák közötti kapcsolatot, ami hosszú távon is gyorsabban megszerzett, mélyebb tudáshoz vezet . A Helen Doron Early English foglalkozásokon a gyerekek figyelmének fenntartására rendszeresen játszanak Brain Gym (Agytorna) gyakorlatokat, a keresztirányú mozgások és angol mondókák kombinációja felfrissíti az agyat, növeli koncentrálóképességét.
• Mindez elmondható a hazánkban újdonságnak számító, ám számos országban (Németország, Svájc, Izrael, Portugália) sikerrel alkalmazott MathRiders (Csodamatek), matematikai képességeket fejlesztő módszerről is. A gyermekek itt is, akárcsak a Helen Doron nyelvórákon, kis csoportban tanulnak játszva, mozogva, összes érzékszervük bevonásával. A foglalkozások tartalmaznak problémamegoldó, önkifejezést segítő aktivitásokat, matematikai fogalmakhoz kapcsolódó dalokat és történeteket, illetve ún. Brain Jogs játékokat. Ez utóbbiak olyan mozgásos játékok, melyek a gyermek koordinációs képességét hivatottak elősegíteni a két agyfélteke működésének összehangolásával.
• A MathRiders program minden gyermek számára élvezetessé és könnyen érthetővé teszi a különféle matematikai koncepciókat. Ezt az által éri el, hogy nem csupán a gyermek vizuális és hallás útján való tanulási képességére, de a kinesztetikus (azaz testi, mozgásos) élményekre is támaszkodik. A mozgás és a pozitív érzelmek tanulásba való bevonásával, a módszerrel dolgozó tanárok képesek hosszú ideig lekötni és irányítani a gyermekek figyelmét, erősítik önbizalmukat és motiválttá teszik őket a tanulásra. Sőt, a MathRiders hozzájárul a jobb problémamegoldó készség kialakításához, fejleszti a gyerekek érvelési, kommunikációs technikáit, ami a későbbiekben hozzájárulhat a jobb, eredményesebb önérvényesítéshez, boldogabb, kiegyensúlyozottabb felnőttkorhoz.



---

• [1] A hivatalos Brain Gym website-on (http://www.braingym.org/faq#_6) található információk alapján
• [2] A Brain Gym és az agyműködés összefüggéseiről írottak alapjául a hivatalos Brain Gym honlapon (http://www.braingym.org/faq#_5) található információk szolgáltak

Bezár

A nyelvelsajátítás kritikus periódus elmélete Lenneberg [1](1976) nevéhez fűződik, aki szerint bizonyos nyelvhez kapcsolódó biológiai események (féltekei specializáció) csak egy korai ún. kritikus periódusban történhetnek meg. Ez az agyi specializáció, más néven nyelvi lateralizáció majdnem teljes egészében 2-5 éves kor között zajlik le, majd serdülőkorra teljes mértékben le is zárul. A nyelvi lateralizáció azért igen fontos, mert a bal féltekét annak veleszületett szerveződése valamelyest alkalmasabbá teszi a nyelvre. Így ahhoz, hogy a gyermek nyelvi fejlődése normális mederben haladjon, elengedhetetlen, hogy bizonyos nyelvi események, ingerek ebben az időszakban érjék a gyermeket. (Azonban, mivel az agy e korai életperiódusban még igen képlékeny, az ez időszakban bekövetkezett bal féltekei agysérülések nem feltétlenül eredményeznek tartós nyelvi sérülést. Ennek oka, hogy az agy jobb féltekéje ebben az időszakban még képes teljes mértékben átvenni a bal féltekei nyelvi funkciókat.)

Mi bizonyítja a kritikus periódus létezését?

A kritikus periódus létezését a XX. század utolsó évtizedeiben számtalan neurobiológiai, illetve viselkedés kutatás adatai alátámasztották. Az azonban nem világos az anatómiai adatokból, hogy egy előhuzalozott, meghatározott időben bekapcsoló, majd kikapcsoló elsajátító rendszer specializálódott volna a nyelvre[2].

Habár egyelőre nem tudjuk, hogy létezik-e egy nyelvre specializálódott ki-bekapcsoló rendszer az agyban, a kritikus periódus létezését a fenti kutatásokon túl több, a véletlen szülte eset is igazolja.

A vadonban, izolációban, sokszor állatok (farkasok, kutyák, majmok, kecskék, stb.) között nevelkedett és talált gyermekek esetei bizonyítják, hogy az ember bizonyos életkor elérése után mégoly hozzáértő segítség ellenére sem képes spontán módon elsajátítani a nyelvet[3].

A leghíresebb esetek közé tartoznak az Aveyron-i erdőben talált Victor; Kaspar Hauser a német, elzártságban felnövekvő gyermek; Amala és Kamala, a két indiai kislány, akik farkasok közt nevelkedtek; és a modernkori vadgyermek, Genie.

Farkasok által felnevelt gyerekek és elzárt gyerekek esetei

Az aveyroni Victort 1797-ben találták a franciaországi Aveyron erdejében. A feltételezések szerint akkor 10-12 éves gyermek nem tudott beszélni, és viselkedése sok tekintetben az állatokéhoz volt hasonlatos. Habár Victort pártfogásába vette az akkori orvostudomány egyik legnagyobb alakja, Jean Itard (aki 5 éven keresztül minden energiáját a fejlődésben lemaradt gyermek fejlesztésére fordította), Victor sosem tanult meg beszélni, és az emberi környezetben általában ellenségesen viselkedett.

Kaspar Huserre 1928-ban találtak rá, amint a németországi Nürnberg felé vezető úton bandukolt. Az akkor 17 éves fiú esete óriási port kavart fel. A társadalmon kívül felnőtt fiú, akit korában látványosságként bámultak, egyes feljegyzések szerint nem volt képes ragozni, határozói szerkezetet és melléknévi igeneveket használni; azaz nyelvi képességei igen limitáltak voltak.

A gyermekről kiderült, hogy egy sötétkamrában, szinte teljes izolációban növekedett, melynek eredményeképpen nem csupán nyelvi, de számtalan más szempontból is visszamaradott volt a fejlődése. Rendkívül érdekes azonban, hogy amint később kiderült, Kaspar agyának kéregállománya meghökkentően kicsi volt, ami a koragyermekkori életfeltételek miatt bekövetkező agyi atrophiát (elsorvadást) bizonyította[4].

Kamala és Amala esete az egyik legérdekesebb a farkasok által felnevelt gyerekeké között. A két kislányt, a 18 hónapos Amalát és a 8 éves Kamalát az indiai Midnapore közelében levő farkas-barlangban találták 1920-ban. A két lány a feltételezések szerint nem állt vérrokonságban egymással, hanem szüleiktől elhagyatottan, egymástól eltérő időben került a farkasok közé[5].

Feljegyzések szerint ötévi emberi nevelés után, nyelvi szempontból jóformán alig fejlődtek. Alig használtak szavakat tárgyak spontán megnevezésére, s a használt szavak legtöbbje az (Indiában hivatalos) angol nyelv szavaihoz nem hasonlatos hangokból állt.

Kritikus vagy szenzitív periódus?

Úgy tűnik tehát, hogy habár a farkasok által felnevelt gyerekek képesek egyes szavak, egyszerűbb nyelvtani szerkezetek elsajátítására, a kritikus periódus lezárulta után elveszítik azon képességüket, hogy megértsék, és használni tudják a valódi emberi kommunikáció szempontjából elengedhetetlenül fontos összetett és bonyolult nyelvtani szerkezeteket. Természetesen az egyes esetek igen nagy eltéréseket mutathatnak, hiszen nem mindegy, hogy adott gyermekre hány évesen leltek rá, mennyi időt töltött el izoláltságban növekedve, milyen pszichés sérüléseket szenvedett el, és így tovább.

Egyes esetekben a tudósok azzal is megpróbálkoztak, hogy a kritikus időszakban nyelvektől elzárt gyermeknek jelnyelvet tanítsanak. (A jelnyelvek a beszélt nyelvekhez hasonló felépítésűek, a beszélt nyelvvel egyenértékűek, s mint ilyenek szintén megkövetelik, elősegítik a neurológiai fejlődést.) Ezek a törekvések azonban szintén csupán részben vezettek sikerhez, ami szintén azt látszik alátámasztani, hogy a kritikus periódusban nyelvi szempontból ingermentes környezetben felnövekvő gyermekek nyelvileg sosem válnak teljesen kompetenssé.

Érdekes azonban az 1938-ban talált Ohio-i kislány, Isabelle esete, aki épp a korai életkorban elsajátított sajátos jelnyelvnek köszönhetően vált képessé a későbbiekben a beszélt nyelv elsajátítására. A kislány 6 éves koráig élt összezárva süket-néma édesanyjával, akivel egy sajátos, általuk kreált gesztusnyelv segítségével kommunikált. Szabadulását követően a kislány meghökkentően gyors nyelvi fejlődést produkált, és a normális nyelvi fejlődés minden fázisát végigjárva (még ha ezek nem is a hagyományos sorrendben követték egymást), tökéletesen megtanult beszélni.

A fentiek sok port kavaró esete kapcsán John L. Locke[6] érdekes javaslattal élt. Véleménye szerint a kritikus periódus kifejezés helyett az ún. szenzitív periódus megfogalmazást kellene használni, ezzel utalva arra, hogy a kifejezés egy olyan időszakot jelöl, mely a legoptimálisabb a 'nyelvi-behangolás' ('tuning') szempontjából. Azt értve ez alatt, hogy habár az agy ez alatt az időszak alatt a legalkalmasabb a grammatikai szerkezetek elsajátítására, az agy ezen a perióduson túl sem veszíti el teljesen azon képességét, hogy alkalmazkodjon. A szenzitív perióduson túl tehát a nyelvi fejlődés sokkal lassabb, nehézkesebb, és az elért eredmény tökéletlenebb lesz (mint azt a fenti esetek is bizonyítják).

A kritikus nyelvi periódus és a korai nyelvtanulás összefüggései

Amint azt Locke meghatározása is magába foglalja, az első 5-6 életév a legoptimálisabb időszak a nyelvtanulásra. Ez természetesen nem csupán az anyanyelv, hanem bármely nyelv(ek) elsajátítására vonatkozik[7].

Érdekesség, hogy egyes, az 1990-es évek végén készült neurolingvisztikai kutatások eredményei szerint, különbség mutatható ki a korai és a késői kétnyelvűek között. Amennyiben a kétnyelvűség gyermekkorban alakult ki, csupán egy összefüggő aktivitást észleltek a Broca-mezőben, ha viszont a második nyelvet felnőttkorban tanulták meg, két elkülönülő aktív terület mutatkozott, a két központ közötti távolsággal (Kim és munkatársai, 1997.[8]).

Mindez ugyan csak érdekesség, de talán érzékelteti, hogy az, hogy egy gyerek mikor fog az anyanyelvén túl egy másik nyelv elsajátításába, nem csak nyelvtudására, hanem szó szerint az agyára is hatással lesz.

---

[1] Lenneberg, E. H. (1967). Biological Foundations of Language. Wiley., Lenneberg, E. (1974): A nyelv biológiai szempontból. In: Pap Mária (szerk.): A nyelv keletkezése. Budapest: Kossuth

[2] Müller, R. A. (1996) Innateness, autonomy, universality - neurobiological approaches to language. Behavioral and Brain Sciences, 19:611--631.

[3] Eve V. Clark (2003): First Language Acquisition, Cambridge University Press

[4] Dr Bruce D Perry (2002): Childhood Experience and the Expression of Genetic Potential, In.: Brain and Mind 3: 79-100.;

[5] Michael Newton (2002): Savage Girls and Wild Boys: A history of feral children, Published by: Faber and Faber - az egyelőre csak angol nyelven elérhető könyv egyik fejezete Kamala és Amala szomorú sorsának ismertetésével foglalkozik.

[6] Locke, J. L. (1994): A theory of neurolinguistic development. In: Brain & Language. Vol 58(2) 265-326. Online (angolul): http://www.hhs.csus.edu/homepages/SPA/Goldsworthy/SPHP125/Locke.pdf

[7] A szenzitív periódusban történő nyelvelsajátítással foglalkozik az alábbi online is megtalálható angol nyelvű tanulmány: Kenji Hakuta, Edward Wiley and Ellen Bialystok: A Critical Period for Second Language Acquisition ( Stanford University, York University). http://faculty.ucmerced.edu/khakuta/docs/CriticalEvidence.pdf

[8] Kim et al. (1997): Bilingual language production: The neurocognition of language representation and control, In: Journal of Neurolinguistics, Volume 20, Issue 3, May 2007, Pages 242-275

Elrejt